Hungarian Habitat Protection Society

HHPS

Activities of the organization: Practical cultivation of nature and the environment, as well as all its fields, in order to promote the sustainable development of the European Union, thus promoting the integration of environmental and nature protection aspects into the Euro-Atlantic integration processes. Facilitating the fulfillment of the obligations undertaken by the Hungarian state in relation to nature and environment protection, as defined by the Treaty of Accession of the European Union. Continuous monitoring and control of the fulfillment of the EU obligations related to the protection and management of the areas belonging to the Natura 2000 network of the European Union, the observance of the Community directives related to these areas.

Lobbying Activity

Response to New EU Forest Monitoring and Strategic Planning Framework

27 Apr 2022

Javaslat a Natura 2000 hálózatába tartozó erdők szigorúbb védelmére Az Európai Unió erdeinek mintegy 23%-át kitevő, a Natura 2000 hálózatába tartozó erdőterületek megóvását a 92/43/EK Élőhelyvédelmi irányelv, illetve a 79/409/EK Madárvédelmi irányelv rendelkezései, illetve ezen rendelkezések betartása és betartatása lenne hivatott betölteni. Azonban ezen rendelkezések már nem felelnek meg a 21-ik század elvárásainak és kihívásainak, ezért ezen irányelvek egyes rendelkezéseinek szigorítására van szükség. Valamennyi Natura 2000 területen lévő erdőre teljes fakivágási tilalmat kellene rögzíteni mindkét irányelvben. Ezeket az erdőket elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdőkként kell meghatározni, amelyek különleges kezelést igényelnek, és ahol az erdőgazdálkodás gazdasági funkciója nem érvényesülhet, azaz kizárólag az invazív, az élet- és balesetveszélyes, valamint a biotikus kárt szenvedett fák kitermelése lehetséges szigorú hatósági ellenőrzés mellett. A 92/43/EGK Élőhelyvédelmi irányelv 6. cikk (3) és (4) bekezdéseinek rendelkezései erdőterületekre nem vonatkozhatnának. Az Európai Központi Bíróság hivatkozik a C-127/02 ügyben hozott ítéletének 41. pontjában Európai Bizottságnak az Élőhelyvédelmi irányelv 6. cikkének értelmezésére kidolgozott, a „Natura 2000 alá tartozó természeti területek kezelése” címet viselő útmutatóra. A dokumentum megfogalmazza, hogy az irányelv 6. cikk (3) bekezdésében előírt természetvédelmi célú mechanizmus „működésbe lépésének” nem feltétele, hogy a szóban forgó tervről vagy projektről teljes bizonyossággal meg lehessen állapítani, hogy jelentős hatással van az érintett területre, elégséges a puszta valószínűsége annak, hogy a szóban forgó terv ilyen hatásokkal járhat. Az Európai Közösség Alapító Szerződésének 10. cikke (korábban 5. cikk) az alábbiakat írja elő: „A tagállamoknak minden arra alkalmas általános és specifikus intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy biztosítsák az e Szerződésből vagy a közösségi intézmények határozatából származó kötelezettségek teljesülését. Meg kell könnyíteniük a közösségi feladatok elérését. Tartózkodniuk kell minden olyan lépéstől, amely kockáztatná ezen Szerződés célkitűzéseinek elérését. A Natura 2000 területek vonatkozásában a fakitermelés tiltása elsőrendűen fontos előfeltétele a természetmegőrzési területek megőrzésének, mind a kijelölés alapjául szolgáló kiemelt és közösségi jelentőségű élőhelytípusok, illetve növény- és állatfajok hosszú távú megóvásának. Az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelvének definíciója szerint: „A kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten eltűnés veszélye fenyeget, és amelyek megőrzéséért a Közösség különleges felelősséggel tartozik.” A Natura 2000 hálózatába tartozó és egyre fogyatkozó erdőterületeken mind a mai napig folytatott nem védelmi jellegű erdészeti beavatkozások évmilliók alatt kialakult ökológiai rendszerek irreverzibilis károsodását, kiemelt jelentőségű élőhelytípusok, növény- és állatfajok eltűnését eredményezték. Eljött az ideje, hogy az Európai Közösség ne csak szavakban, hanem tettekben is cselekvő részese legyen annak a felelősségnek, amely a természetes és természetközeli európai erdők megőrzését hosszú távon biztosítja a jelen és a jövő generációi számára. Budapest, 2022. április 27. Zsák Ferenc Tibor president Hungarian Habitat Protection Society
Read full response

Response to Revision of the EU Pollinators Initiative

27 Apr 2022

A probléma gyökere a mezőgazdaság monokulturális termelése és a túlzott vegyszerhasználat. A vegyszerezések a beporzó rovarok immunrendszerét teszik tönkre, emiatt a rovarok legyengülnek és így könnyen áldozatává válhatnak egy-egy vírusnak, vagy gombásodásnak. Haladéktalanul szükséges lenne egy beporzóvédelmi akcióterv, amely elősegítené a beporzók védelmét uniós szinten, amely egyebek mellett pl. a természetes méhlegelők létrehozását és a kémiai növényvédőszerek korlátozását célozná meg. A beporzó rovarok eltűnése a környezet szegényedése mellett jelentős gazdasági kieséssel is jár, melynek következtében nagy mértékben emelkednek az élelmiszerárak. Kutatások bizonyítják, hogy Európában a mezőgazdasági terményekhez a beporzók egy évben sok milliárd euró értékben járulnak hozzá. Az egyetlen járható út a mezőgazdaság gyökeres megváltoztatása. Az intenzív, monokulturális termelést kis léptékű, változatos gazdálkodásra kell cserélni. Ilyen módon csökkenthető a vegyszer- és műtrágyahasználat, hiszen a természetes egyensúlyi állapotban nincs szükség túlzott vegyszerhasználatra, ráadásul a termelés is hatékonyabb. Sokkal több kisléptékű hagyományos termesztési módra van szükség a mezőgazdaságban, nem pedig kőolajalapú vegyszerekre. A kőolajárak emelkedésével ugyanis a vegyszerek árai is emelkedni fognak, míg végül kőolaj nélkül maradunk. Ezen a ponton pedig szinte lehetetlen lesz vegyszermentes technológiára váltani. Az egyetlen megoldás, ha még időben váltunk, ezzel a beporzó rovarokat megmenthetjük a pusztulástól.
Read full response

Response to Evaluation of the Environmental Liability Directive and of its implementation

9 Dec 2021

Az Európai Unió mind 27 tagállamának működésében, mind intézkedéseiben és célkitűzéseiben zöldülnie kell, a természet- és környezetvédelmet prioritásként kell kezelnie. Meg kell teremtenie a 21. század legnagyobb kihívásának, az ökológiai és klímavészhelyzetnek megfelelő, az eddigieknél szigorúbb szabályrendszert, döntéshozatali struktúrát. Véget kell vetni a fenntarthatatlan, az EU valamennyi polgárának egészségét veszélyeztető, az élővilágot pusztító, az éghajlatot károsító, az erőforrásokat pazarló gazdasági tevékenységek, szennyező iparágak finanszírozásának. Az Európai Bizottságnak az eddigiek sokkal szigorúbban kell ellenőriznie és szankcionálnia az EU tagállamokban a „szennyező fizet”-elv érvényesülését. Az intézkedéseknek a fenntartható helyi gazdaságot, kereskedelmet és fogyasztást kell erősíteniük. Az Európai Uniónak és a pénzügyi rendszernek a helyi élelmiszertermelést, az ökológiai mezőgazdaságra való átállást, élővilágunk és termőföldjeink megóvását, a helyi megújulóenergia-hasznosítást, valamint energiahatékonysági és -takarékossági beruházásokat, a tiszta közlekedésre való áttérést és a pazarló, egyszer használatos termékekre épülő fogyasztással szakító termelést kell támogatnia, finanszíroznia. Meg kell akadályozni élővilágunk további pusztulását, védeni kell a természetes élőhelyeket, az erdőket, gyepeket és vizes élőhelyeket. A víztakarékosság elvének alapvetővé kell válnia, az országon átfolyó vizek megtartása érdekében a folyóknak teret kell adni. Az Európai Uniós és globális klíma- és természetvédelmi folyamatokban a természet és környezet védelmének szempontjait támogatni kell, sőt kezdeményezően kell fellépni, hiszen enélkül sem rövid- sem hosszútávon nem biztosíthatók a jelen és a jövő generációinak egészséges életfeltételei.
Read full response