Magyar Növényvédelmi Szövetség/ Hungarian Crop Protection Association
NSZ/HuCPA
A Magyar Növényvédelmi Szövetség (NSZ) fő feladata a növényvédőszer gyártó és/vagy forgalmazó – Magyarországon bejegyzett – gazdasági vállalkozások szakma-specifikus érdekképviselete.
ID: 807308029484-06
Lobbying Activity
Response to Ensuring that hazardous chemicals banned in the European Union are not produced for export
25 Jul 2023
A Magyar Növényvédelmi Szövetségnél úgy gondoljuk, hogy az Európai Uniónak - mint a világ egyik legnagyobb felelőséggel eljáró növényvédőszer gyártójának - a kockázatértékelése és az átláthatóság terén jól bevált legjobb gyakorlatainak megosztásán kellene dolgoznia, ahelyett, hogy az anyagok gyártásának és kereskedelmének betiltását fontolgatná. Elismerjük az Európában eladásra nem engedélyezett hatóanyagok exportjával kapcsolatos aggodalmakat. Úgy véljük, hogy az összes bizonyíték alapos mérlegelése után egy ilyen intézkedés káros lenne a harmadik országokra, a környezetre és az európai gazdaságra nézve. A bizonyítékok azt mutatják, hogy egy ilyen intézkedés egyszerűen más, nem európai beszállítók felé terelné a kereskedelmi forgalmat, és akaratlanul nagyobb hatással lenne a harmadik országok környezetére és munkavállalóira. Ismét csak oda jutnánk, hogy a problémát nem megoldjuk, csak az EU határain kívülre exportáljuk. A termékeket ugyan úgy legyártanák más országokban, semmivel nem csökkenne ezek felhasználása, így globális nézőpontból nézve semmi mást nem érnénk el csak hogy számos ember elveszítené a munkáját az Unió területén. Ezen kívül más nem változna. Az EU világszinten vezető szerepet tölt be a vegyianyag-politika terén. A harmadik országokba exportált és ott alkalmazott anyagok biztonságának és átláthatóságának javítása érdekében szorosan együttműködve az iparral és a hatóságokkal nemzetközi szinten nagyobb sikereket érhetünk el. A Bizottság által kitűzött célt figyelembe véve úgy véljük, hogy a PIC-rendelet megerősítése a leghatékonyabb módja a cél elérésének. A termékek nyomon követhetősége és biztonsága a biztonságos termékfelhasználásra vonatkozó európai politika sarokköve. Európa 20 éve számos más országgal együtt végrehajtja a meglévő nemzetközi keretrendszereket (például a Codex Alimentariust). A példamutatás és a szigorú biztonsági előírások európai átültetése érdekében az EU-nak az iparral együttműködve támogatnia kell a harmadik országokat és az olyan szervezeteket, mint az OECD és a FAO, az információ átláthatósága és a nyomon követhetőség legjobb gyakorlatainak kialakításában. A PIC alkalmazásának megerősítésével az EU egyértelmű, átlátható rendszert biztosíthat a globális vegyianyag-ellátási lánc számára, és valamennyi érdekelt fél számára javíthatja a veszélyes vegyi anyagok biztonságos használatát. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyes anyagokat harmadik országokban a növényvédelmen kívül más okokból bejegyeztek és használnak. Ezen túlmenően a szóban forgó termékeket az EU-n kívüli mezőgazdasági termelők különleges igényeinek kielégítésére exportálják. A különböző régióknak eltérő igényeik vannak - az agronómiai és éghajlati feltételek régiónként eltérőek. Például a trópusi és szubtrópusi éghajlaton a meleg és a nedvesség kombinációja miatt a kártevők és a betegségek nagy nyomást gyakorolnak. Biztosak vagyunk benne, hogy az ottani termelők nem jókedvükben használják a kockázatosabb készítményeket, hanem mert az éghajlati viszonyok és a károsítók nyomása ezt megköveteli. Az Unióban is lehetőséget biztosítunk a termelőknek az éghajlati viszonyoknak megfelelően megválasztani a készítményeket, ezért veszik figyelembe a zóna rendszert a 1107/2009/EK rendelet alkalmazásakor a kockázatértékelés során. A fentiek alapján nyomatékosan szeretnénk kérni a bizottságot, hogy gondolja át a harmadik országokba történő kivitellel kapcsolatos tiltási terveit. Ne alkossunk már megint egy olyan jogszabályt, ami globálisan semmilyen hatást nem gyakorol azon kívül, hogy Uniós vállalkozásokat hoz versenyhátrányba és Uniós polgárok munkáját, így megélhetését veszélyezteti.
Read full responseResponse to Revision of EU legislation on hazard classification, labelling and packaging of chemicals
26 Mar 2023
Az Európai Bizottság által előkészített rendelet módosítás tervezet közvetetten új környezetvédelmi és kémiai biztonsági célkitűzéseket és előírásokat fogalmaz meg a legtöbb ágazat, így az agrárium szereplői számára is. A Bizottság új veszélyességi osztályokat kíván felvenni az osztályozásról és címkézésről szóló rendeletbe. Ezek nem a konkrét hatások, hanem a hatásmódok vagy tulajdonságok alapján osztályoznák az anyagokat. A növényvédőszer gyártók a kutatási-fejlesztési munkájuk során, egy-egy molekula fejlesztésekor annak hatékonyságára, a hasznos élő szervezetek kímélésére, a környezetvédelemre, az alkalmazás során fellépő kockázatokra, a lebomlási folyamatokra és az esetleges növényvédőszer-maradékok toxicitásának vizsgálatára vizsgálatok sorozatát végzik el. A hatóanyag engedélyeztetése során átlagosan több mint 12 év fejlesztés és több, mint 260 millió Euró befektetése szükséges ahhoz hogy egy valóban innovatív, hatékony és biztonságos készítményt tudjunk a gazdálkodók kezébe adni. Az engedélyezés a növényvédőszerek forgalomba hozataláról a korábbi 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelveket hatályon kívül helyező és azok helyébe lépő 1107/2009/EK rendelet előírásai alapján zajlik a veszély/kockázatértékelés, a kockázatkezelési elemek és az engedélyezést követő biztosítékok alkalmazásával. Ezt egészítik ki az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) engedélyezési eljárás során követendő útmutatói. Ezen speciálisan a növényvédőszerekre vonatkozó rendszer előírásai a biztonság szempontjából - messze túlmutatnak a 1272/2008/EK rendelet (CLP rendelet) módosítás tervezetével bevezetni kívánt előírásokon. Értelmezésünk szerint a növényvédő szerek hatóanyagai a perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS) - mint növényvédőszer formálási segédanyagok esetében meghozott döntéshez hasonlóan a gyártás, felhasználás és forgalomba hozatal korlátozása tekintetében kívül eshetnek a CLP rendelet módosításának hatálya alól mint a 1107/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó anyagok.
Read full responseResponse to Sustainable use of pesticides – revision of the EU rules
2 Sept 2022
Az EU mezőgazdasági termelése, élelmezésbiztonsága számos kihívással néz szembe. Ezeket a kihívásokat tovább súlyosbította Oroszország Ukrajna elleni háborúja. Most mindennél fontosabb, hogy az Unió stabilitást és arányos intézkedéseket biztosítson a mezőgazdasági termelők és fogyasztók számára. Mivel a jogszabályi rendelkezéseknek képesnek kell lenniük a változó körülményekhez való alkalmazkodásra, a tagállamok számára is nagyobb mozgásteret kellene biztosítani.
A rendeletnek támogatni kellene az innovációt, a digitális és precíziós mezőgazdasági megoldásokat, illetve a biopeszticidek fejlesztését, elérhetőségük biztosítását az EU termelői számára is.
A jelenlegi rendelet tervezet igyekszik figyelembe venni a nemzeti sajátosságokat és a tagállamonként eltérő novényvédőszer felhasználást, ez azonban nem minden esetben sikerült. Mutatja ezt az is, hogy a javaslat Magyarország esetében azt jelentené, hogy a kémiai növényvédőszerek használatát és kockázatát 48%-kal, míg a veszélyesebb növényvédőszerek használatát 60%-kal kellene csökkenteni 2030-ig. Mindezt Magyarország esetén, ahol szignifikánsan alacsonyabb a hektárra vetített növényvédőszer használat, mint az Uniós átlag, illetve töredékét használjuk, mint jó pár EU tagállam (pl. Hollandia).
Szerintünk az 50%-os csökkentési célnak az Európai Unió egészére kellene vonatkoznia és nem pedig a tagállomokra. A tervezet még mindig csak minimálisan veszi figyelembe, ha egy tagállamban már alapvetően alacsony a forgalmazott növényvédőszer mennyiség hektárra vetítve, azaz megtörtént a csökkentés. Magyarországon 3500 növényorvos aktív részvételével, felügyeletével zajlik a növényvédelem, ez egy jelentős kockázatcsökkentő intézkedés, nem is beszélve a vényrendszerről és a forgalmazási kategória rendszerről.
A növényvédőszerek felhasználásának csökkentésére vonatkozó Uniós és tagállami szintű célkitűzéseknek arányosnak kell lenniük. Az ilyen célokat nem lehet egységesen és önkényes módon, az összes környezeti és társadalmi tényező figyelembevétele nélkül meghatározni.
A fentiek figyelembevételével a célértékek számítási alapelvének módosítását is javasoljuk. A középpontban az Uniós átlagnak kellene állnia véleményünk szerint. Első körben elegendő lenne, ha minden tagállam igyekezne ez alá csökkenteni a felhasználását, ez után meg lehet vizsgálni, hogy mit kell még tenni az 50%-os Uniós célkitűzés eléréséhez.
Úgy látjuk, hogy a meglévő harmonizált kockázati mutatók (HRI) további használata jó eszköz a növényvédőszerek kockázatának és használatának általános értékelésére. Mindazonáltal további mutatók kidolgozására van szükség, amelyek figyelembe veszik az uniós tagállamok sajátos agronómiai helyzetét, a mezőgazdasági termelékenységet, a földhasználat hatékonyságát, az integrált növényvédelem (IPM) alkalmazását, a vízvédelmi intézkedéseket, valamint a fogyasztók, a piaci szereplők és a környezet biztonságát.
Aggasztónak tartjuk a rendelet tervezet azon részét, mely teljes növényvédőszer használati tilalmat ír elő az úgynevezett „érzékeny területeken”. Természetesen vannak olyan területek, ahol elfogadhatónak tartjuk a kémiai megoldások tiltását, azonban azt nem látjuk be, hogy a biológiai megoldásokat, természetes védekezési eljárásokat miért kell kategorikusan tiltani a helyi viszonyokat figyelembe vevő egyedi döntések helyet.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ezen érzékeny területek csoportjába tartoznak a Natura 2000-es területek is. Itt nem csak a teljes tiltást tartjuk aggályosnak, hanem véleményünk szerint megfelelő szabályozással és ellenőrzéssel a kémiai növényvédőszerek alkalmazását is biztosítani kellene.
A fentiekre tekintettel szeretnénk felkérni a Bizottságot, hogy fontolja meg a fent említett javaslatokat annak biztosítása érdekében, hogy a növényvédőszerek fenntartható használatáról szóló jövőbeli jogalkotási aktus megfelelően tükrözze a szubszidiaritás elvét, a tagállamok közötti különbségeket és egyedi jellemzőiket megfelelően kezeljék, a stratégiai célok elérése során.
Read full response21 Dec 2018
HuCPA, as a member of European Crop Protection Association would like to express its reservations concerning the current proposal from European Commission on Harmonized Risk Indicators (HRIs) under the Sustainable Use Directive on Pesticides, as it will not give an adequate indication of the risks associated with the use of PPPs in Europe. Therefore, several proposals for amendments to the current proposal are outlined below.
The step-wise implementation which is exclusively focusing on the sales of active ingredients (per large category) as well as the chemical hazard of individual active substances and number of products is not appropriate. It does not give an actual indication of the potential risk, and does not take into account best management practices and possible risk mitigation measures associated with the use of these products. It will solely give an indication of the classification of the approved products being used as well as their potential hazard, based on assumptions linked to the volumes sold, with no account for the risks associated with their use. We believe that as such Harmonized Risk Indicators are a misleading terminology and does take into account the best management practices employed by farmers and operators whilst using plant protection products in a manner that would ensure compliance with regulation (Regulation (EC) No 1107/2009).
The quantity of plant protection products used for the last 20 years (between 1989 and 2009) in Hungary decreased by 60 %. Since Hungary’s accession to the European Union, the competent authority responsible for the authorization has withdrawn the authorization of placing on the market and use of several hundreds of plant protection products. In most cases the reason was that the Community review of the active substances of plant protection products did not confirm that their use would meet the strictest safety requirements.
In addition to the restrictions made up to now, Hungary’s further objective is to use the plant protection products in such a way as necessary for sustainable agriculture, for the protection of plants and plant products from the harmful organisms and for producing high quality and safe foods. As under the above conditions the reduction of quantities of plant protection products expressed in natural units (kg, l) does not coincide with the mitigation of environmental and health risks, thus the primary aim of the National Action Plans is to moderate the risks posed by the use of plant protection products and to spread their reasonable use. Furthermore, another aim of the NAP is to suppress the avoidable or improper use, to substitute the application techniques requiring plant protection products by cultural methods, and in doing so, to mitigate the risks. (NAP HU)
Also, this first phase should be complemented with existing and more precise, risk indicators, where data is already available at the EU level, such as:
• Conclusions of the European and national reviews of the related active substance/products, so that the outcome is consistent and does not contradict the conclusions of the scientific review.
• Percentage of water samples compliant with the Water Framework Directive goals: differentiated between Drinking Water, Surface Water and Ground Water data.
• Percentage of crop samples compliant with the legislation setting Maximum Residue Levels.
• Percentage of empty packages collected at National and EU levels (industry can provide statistics on collection rates from recognized Container Management Systems).
The Hungarian regulations have been stricter and required higher qualifications than the other member states, and Hungary intends to maintain the requirements for experts of higher education in order to sustain the safe use of plant protection products. From the early 1960s, development of pest management programs and establishment of advisory service were an important tasks.
Read full response